훈-헝가리 혈연 문제(Hun–magyar rokonság)

[이호근]

A hun–magyar rokonság kérdése számos szempontból értelmezhető. A rokonság ugyanis vonatkozhat magára a népre (a történeti forrásokban megőrzött hagyományra, illetve a nép genetikai összetételére), a nép által beszélt nyelvre, vagy az általa képviselt kultúrára is (ezek alapján lehet vizsgálni a hagyománybéli, genetikai, nyelvi, kulturális rokonságot). A kérdéssel így különböző tudományágak foglalkoznak: ezek közé tartozik a történettudomány, a genetika, a régészet, a nyelvészet, valamint a néprajz is. Ezen tudományterületek képviselői (mivel a rokonság fogalmát másképpen határozzák meg, ráadásul más szempontok alapján is dolgoznak) akár ellentétes eredményekre is juthatnak, de az is előfordul, hogy még egy tudományágon belül sincs egyetértés. A rokonság az említett tudományágak definíciói közül bármelyiket takarhatja, vagy akár ezek közül egyszerre többet is, érdemes tehát a különböző szempontokat szétválasztva tárgyalni.
(훈-헝가리 혈연 문제는 여러 관점에서 해석될 수 있습니다. 사실 친족은 민족 자체(역사적 자료에 보존된 전통과 민족의 유전적 구성), 민족이 사용하는 언어, 또는 그들이 대표하는 문화(이를 바탕으로 유전적, 언어적, 문화적 친족 관계). 따라서 문제는 다양한 분야에서 다루어집니다. 그 중에는 역사학, 유전학, 고고학, 언어학, 민족지학이 있습니다. 이러한 과학 분야의 대표자들은 (친족 관계의 개념을 다르게 정의하고 다른 측면을 기반으로 작업하기 때문에) 반대 결과에 도달할 수도 있지만 단일 과학 분야 내에서도 합의가 이루어지지 않는 경우도 발생합니다. 친족 관계는 언급된 분야의 모든 정의 또는 그 중 여러 가지를 동시에 다룰 수 있으므로 서로 다른 측면을 개별적으로 논의할 가치가 있습니다.)

A rokonság a népek vonatkozásában értelmezve jelentheti két nép közös származását, keveredését (pl. szövetségi viszony során), az egyik nép egy részének beolvadását a másik nép őseinek egy része közé, így akár egyfajta folytonosságot is, amit egyesek azonosságként értelmeznek. A hunoknak nevezett csoportosulás szintén jelentheti szűkebb értelemben az európai hunokat (Attila hun király népét), tágabb értelemben pedig a hun törzsszövetség részét képező, valószínűleg nyelvileg és genetikailag is heterogén népcsoportokat is. A hun–magyar rokonság legkevésbé vitatott vonatkozása a kulturális rokonság: a hunok (Attila népe) és a magyarok is nagyállattartó lovas nomád népek voltak.
(민족과 관련하여 해석되는 친족 관계는 두 민족의 공통 기원과 혼합(예: 동맹 관계 동안), 한 민족의 일부가 다른 민족의 조상의 일부로 병합되어 일종의 연속성을 의미할 수 있습니다. 어떤 사람들은 정체성으로 해석합니다. 훈족이라 불리는 집단은 좁은 의미에서는 유럽의 훈족(훈왕 아틸라의 백성)을, 넓은 의미에서는 훈족 부족 연합의 일부인 민족 집단을 가리키는데, 아마도 언어적으로나 유전적으로 이질적일 것입니다. Hun-Hungarian 친족 관계에서 가장 덜 논란이 되는 측면은 문화적 친족 관계입니다. Huns(Attila의 민족)와 헝가리인은 둘 다 큰 동물을 기르는 유목 민족이었습니다.)

A rokonság egyik lehetséges és talán legelterjedtebb értelmezése a hunok és a magyarok közös származásának elmélete. A közös származás tudata a középkorra visszanyúló hagyomány, ami különösen elterjedt a magyar társadalmi tudatban és az irodalomban a 19. században. Seregnyi külföldi forrás egy népnek tekinti a hunokat, az avarokat és a magyarokat, s a középkori magyar krónikák szintén a hunoktól származtatják népünket, habár az forráskritikai vita tárgyát képezi, hogy a hagyomány a nép saját hagyományából eredeztethető, vagy pedig csak a 12. század körül, külföldről jutott el Magyarországra (hiszen a külföldi krónikások a hunokat és a magyarokat könnyen összekeverhették hasonló életmódjuk és harcmodoruk miatt).
(친족관계에 대한 가능한 그리고 아마도 가장 널리 퍼진 해석 중 하나는 훈족과 헝가리인의 공통 기원에 대한 이론입니다. 공통조상이란 중세시대까지 거슬러 올라가는 전통으로, 특히 19세기 헝가리 사회의식과 문학에 널리 퍼졌습니다. 수많은 외국 자료에서 훈족, 아바르족, 헝가리인을 하나의 민족으로 간주하고 중세 헝가리 연대기에서도 우리 민족을 훈족에서 파생시켰습니다. 또는 12세기경에야 해외에서 헝가리에 도달했습니다(외국 연대기 작가들은 비슷한 생활 방식과 전투 스타일로 인해 훈족과 헝가리인을 쉽게 혼동할 수 있었기 때문입니다).

A nyelvtudomány fejlődésével, a finnugor nyelvrokonság felfedezésével, valamint a történetírás forráskritikai módszereinek megjelenésével a 19. század második felétől elkezdődött a hun–magyar rokonság kritikai felülvizsgálata, főleg Hunfalvy Pál munkássága révén. Abban az időben még úgy gondolták, hogy a finnugor nyelvrokonság a rokon nyelveket beszélő népek közös származására is utal, és ez ellentmondott volna a máig ismeretlen, de akkoriban leginkább török nyelvűnek tartott hunokkal való rokonságnak, továbbá a közös származásnak is. Az indulatoktól sem mentes ugor-török háború néven elhíresült vita során a finnugor nyelvrokonság kizárólagosságát támogató, és a török rokonságot elutasító "ugor" oldal (Hunfalvy Pál vezetésével), valamint a magyar nyelv kettős, uráli (finnugor) és altaji rokonsága mellett érvelő "török" oldal (Vámbéry Ármin vezetésével) állt szemben egymással. Mivel a finnugor nyelvrokonságot a török oldal sem vitatta, így az (és vele együtt az akkor még a nyelvrokonság egyenes következményének tartott finnugor származás) viszonylag hamar széles körű tudományos elfogadottságra tett szert. Részben a fentiek eredményeként, a magyar millenniumra készült A magyar nemzet története című összefoglaló munka már nem tartotta tudományosan bizonyíthatónak a magyarság hun eredetét. Az ugor-török háború elhalkulása (de lényegében lezáratlanul maradása) után még sokáig, egészen az 1960-as évekig széles körben elfogadott volt az urál-altaji nyelvcsalád létezése, mára pedig már ennél nagyobb makrocsaládok, így pl. az eurázsiai vagy az ennél is tágabb nosztratikus nyelvcsalád létezése mellett is érvelnek egyes nyelvészek. Mára a legtöbb nyelvész egyetért abban, hogy a finnugor rokonság pusztán nyelvrokonságot jelent, így semmilyen szempontból nem mond ellent a máig ismeretlen (és így nem feltétlenül török) nyelvű hunokkal való rokonságnak, de még a magyarok esetleges hun származásának sem.
(언어학의 발전, Finno-Ugric 언어적 친족 관계의 발견, 출처 비평적 역사학 방법의 출현과 함께 Hun-Hungarian 친족 관계에 대한 비판적 검토가 주로 작업을 통해 19세기 후반에 시작되었습니다. 팔 훈팔비. 그 당시에는 여전히 Finno-Ugric 언어 친족 관계가 관련 언어를 사용하는 사람들의 공통 기원을 가리키는 것으로 생각되었으며 이는 지금까지 알려지지 않은 Huns와의 친족 관계와 모순되었을 것입니다. 공통 기원뿐만 아니라 대부분 터키어를 사용하는 것으로 간주되었습니다. 역시 감정이 결여된 우그릭-투르크 전쟁으로 알려진 논쟁에서 "우그리아" 측(Pál Hunfalvy가 이끄는)은 Finno-Ugric 언어적 혈족의 배타성을 지지하고 터키 혈족을 거부하고 "터키인" 헝가리어의 이중 친족 관계를 주장하는 쪽, Uralic(Finno-Ugric)과 Altai " 쪽(Armin Vámbéry가 이끄는)이 서로 마주했습니다. Finno-Ugric 언어 혈연 관계는 터키 측에서도 논쟁의 여지가 없었기 때문에 (그리고 당시에는 여전히 언어 혈연 관계의 직접적인 결과로 간주되었던 Finno-Ugric 기원과 함께) 비교적 빠르게 광범위한 과학적 수용을 얻었습니다. 부분적으로 위의 결과로, 헝가리 밀레니엄을 위해 준비된 마자르 민족의 역사 요약 작업은 더 이상 헝가리인의 훈 기원이 과학적으로 입증된 것으로 간주하지 않습니다. Ugric-Turkish 전쟁이 끝난 후(그러나 본질적으로 해결되지 않은 상태로 남아 있음) Ural-Altaic 어족의 존재는 1960년대까지 오랫동안 널리 받아들여졌으며 오늘날에는 다음과 같은 더 큰 매크로 어족이 있습니다. 일부 언어학자들은 또한 유라시아어 또는 더 넓은 범위의 노스트라트 어족의 존재를 주장합니다. 오늘날 대부분의 언어학자들은 Finno-Ugric 친족 관계가 단순한 언어 친족 관계를 의미한다는 데 동의하므로 미지의(따라서 반드시 터키어는 아님) 언어를 사용하는 Huns와의 친족 관계나 헝가리인.)

A genetika fejlődésével a hun–magyar rokonság kérdése új vizsgálati lehetőséget kapott. Már az első ilyen vizsgálatok kimutatták, hogy a honfoglaló magyarok embertanilag távol álltak a többi, finnugor nyelvet beszélő néptől (továbbá azt is, hogy a mai magyarság genetikailag már teljesen elszakadt a honfoglaló magyarságtól). Neparáczki Endre és munkatársai a csak anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS genetikai vizsgálata alapján kimutatták, hogy a honfoglalók lehetséges őseinek anyai ágon 41,5%-a hsziungnu (ázsiai hun), 42,7%-a pedig skandináv-germán származású lehetett. 2020-ban a Fóthi Erzsébet és munkatársai a csak apai ágon öröklődő Y-kromoszomális DNS vizsgálata alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a honfoglalók heterogén eredetűek voltak, a 3 fő genetikai összetevő egyike pedig Belső-Ázsiából származik, és valószínűleg a hsziungnu birodalom túlélőitől ered.
(유전학의 발달과 함께 훈-헝가리 친족 문제는 새로운 조사의 기회를 얻었습니다. 이미 최초의 그러한 연구는 정복한 헝가리인들이 Finno-Ugric을 사용하는 다른 민족들과 인류학적으로 거리가 멀다는 것을 보여주었습니다(또한 오늘날의 헝가리인은 정복하는 헝가리인과 유 전적으로 완전히 분리되어 있습니다). Endre Neparáczki와 그의 동료들은 모계에만 유전되는 미토콘드리아 DNA의 유전적 분석을 바탕으로 모계 점유자의 가능한 조상 중 41.5%가 흉노(아시아 훈족)이고 42.7%는 스칸디나비아-독일 출신. 2020년 Erzsébet Fóthi와 그녀의 동료들은 부계에만 유전되는 Y-염색체 DNA를 조사한 결과 침입자들이 이질적 기원을 갖고 있으며 3가지 주요 유전적 구성 요소 중 하나가 아시아와 내륙에서 왔다는 결론을 내렸습니다. 아마도 Hsiungnu Empire의 생존자들에게서 유래했을 것입니다.)

A genetikai vizsgálatok mindenképpen hozzájárulhatnak majd egy új, a tudományos főáramlat képviselői által elfogadott szintézis kialakításához a témakörben. Az új szintézis felé mutat Romsics Ignác 2017-es nagy összefoglaló munkája Magyarország történetéről, amiben a magyar származásra vonatkozó elméletek áttekintése során lényegében amellett teszi le a voksát, hogy az ősmagyarság törökös műveltségű nép volt, amely finnugor nyelvét a közelében, vele évszázadokon át szimbiózisban élő voguloktól és osztjákoktól nyelvcsere útján szerezhette. A 2020-ban kiadott tankönyvekben pedig az az elképzelés szerepel, hogy a magyar nyelv közvetítő nyelv lehetett a később az Urál vidékére felköltöző népek körében, és így alakulhatott ki a nyelvrokonság. Az új tankönyvekben az a gondolat is megjelenik, hogy az egyes tudományágak eredményeit egyenlő mértékben érdemes bemutatni, ennek jegyében a nyelvtudományi elméletek relevanciáját a korábbinál jóval kisebbnek tekintik, így pl. elvetik a hipotetikus finnugor ősnép létezését is.
(헝가리 역사에 대한 Ignác Romsics의 2017년 대규모 요약 작업은 헝가리 기원에 대한 이론을 개관하는 동안 원래 헝가리인이 Finno를 사용하는 Turkic 교육을 받은 사람들이라는 사실에 본질적으로 찬성하는 새로운 종합을 가리킵니다. -Ugric 언어는 근처에 있었고 수세기 동안 그것과 공생하며 살았습니다. 그는 언어 교환을 통해 Voguls와 Ostiaks로부터 그것을 습득할 수 있었습니다. 그리고 2020년에 발간된 교과서에는 헝가리어가 나중에 우랄 지역으로 올라간 민족들 사이에서 매개어가 될 수 있었고, 이렇게 언어 친족 관계가 발전할 수 있었다는 생각이 포함되어 있습니다. 새로운 교과서에서도 개별 학문의 결과를 동등하게 제시할 가치가 있다는 생각도 보이고, 이에 비추어 볼 때 언어학 이론의 관련성은 이전보다 훨씬 덜한 것으로 간주됩니다. 그들은 또한 가상의 Finno-Ugric 사람들의 존재를 거부합니다.)

A jelenleg rendelkezésre álló ismeretek alapján tehát úgy tűnik, hogy a finnugor nyelvű népek és a magyarok közötti nyelvrokonság ellenére a honfoglaló magyarok genetikailag és kulturálisan is sokkal inkább a hunoknak nevezett csoportosulással, mint a finnugor nyelvű népekkel mutatnak rokonságot, az pedig vita tárgyát képezi, hogy a magyar krónikákban megörökített hagyomány a nép saját hagyományából vagy külföldről eredeztethető-e.
( 현재 이용 가능한 지식에 따르면 Finno-Ugric을 사용하는 민족과 헝가리인 사이의 언어적 친족 관계에도 불구하고 점령 중인 헝가리인은 유전적으로나 문화적으로 Finno-Ugric을 사용하는 민족보다 Huns라는 그룹과 훨씬 더 관련이 있는 것으로 보입니다. 그리고 헝가리 연대기에 기록된 전통이 그 민족 고유의 전통에서 비롯된 것인지 아니면 외국에서 유래된 것인지가 논쟁의 대상입니다.)